MÁSODIK NAP

A legjobb Atyának Szíve.

ELMÉLKEDÉS


Mindazt, amit a szerető atya gyermekeiért megtehet, Jézus is megteszi értünk. Jogosan mondhatjuk tehát, hogy Jézus irántunk atyai szívvel van. Az Atyától nyerik földi létüket és életüket a gyermekek: az atya szerzi meg nekik az ételt és italt; az atya védi meg őket a fenyegető veszélytől, ő oltalmazza ellenségeiktől, ő segít nekik nehéz ügyeikben. Ha betegek, az atya gondoskodik egészségük visszaszerzéséről; ha nehéz gondok nyomják őket, az atya hoz vigaszt; ha hibát követtek el, az atya fenyítéke hozza meg a javulást. Végül, ha az atya meghal, minden vagyonát gyermekei számára hagyja itt. Fontod csak meg: nem tette-e meg mindezt veled a te Megváltód, Jézus Krisztus? – Kinek köszönöd a kegyelem természetfölötti életét? Ki tett téged Isten fogadott gyermekévé? Nemde Jézus Krisztus? Hiszen keserves kínszenvedésének és véres kereszthalálának köszönheted e kegyelmet! – Nem adta néked szent testét ételül, drága vérét italul? Nem fizette-e ki drágán a te adósságaidat? Nem őrzött-e meg mindez óráig az örök kárhozat veszélyétől? És ha lelked a bűnök következtében beteg volt, vagy éppen kihalt benned a természetfölötti élet, nem támasztott-e föl a gyónás szentségében új életre? És ha szenvedést bocsát rád, hogy bűneidből felrázzon s így az örök kárhozattól megóvjon, nem Jézus szerető Szívének atyai jóságát bizonyítja ez? Szent Pál apostol világosan megírja: „Akit szeret az Úr, megsanyargatja; megfenyít pedig minden fiat, kit magához fogad. Mint fiakhoz, úgy mutatja magát hozzátok az Isten, mert kicsoda az oly fiú, kit az atya meg nem fedd.” – És végül, nem adja-e neked még birodalmát és boldogságát részedül, hogy az örökkévalóságban örököse és társa légy? Lásd be tehát és ismerd el hálás örömmel: valóban Jézus Krisztusnak Szíve atyai Szív hozzád. Járulj elébe most a gyermek odaadó szívével és kérjed őt:


Könyörgés:


Jézusom atyai Szíve! A legnagyobb bizalommal járulok eléd; mert tudom, hogy még a leggondosabb és legodaadóbb atya sem szereti úgy gyermekeit, mint ahogy Te szerettél bennünket és még most is szeretsz. Nélkülözésemben és szükségemben kihez fordulnék hát, ha nem Tehozzád, aki a legjobb atya és minden jónak forrása vagy? Szégyenkezve ismerem el, hogy szent Szíved bűneimmel oly sokszor megbántottam, a köteles tiszteletet oly sokszor nem adtam meg Neked és rútul hálátlan voltam Hozzád. Beismerem, ezerszer megérdemeltem, hogy eltaszíts magadtól és ne tekints többé gyermekednek. De tudom, habár én megfeledkeztem arról, hogy gyermeked vagyok, Te nem felejtetted el, hogy atyám vagy. De tudom, hogy végtelen türelemmel elviselted sok-sok megbántásomat, sőt határtalan jósággal jártál utánam, amikor kerültelek. Épp ezért remélem, hogy most sem fogsz eltaszítani magadtól, midőn igaz bánattal siratom meg előtted bűneimet és megfogadom, hogy inkább meghalok, mint hogy vétkeimmel újból megbántsalak. Állj mellém kegyelmeddel, Jézus drága szent Szíve, hogy jóakaratom tetté váljék. És ha e kérésem (itt gondolj arra, aminek kiesdésére e szent kilencedet tartod) szent akaratoddal nem ellenkezik, kérlek, add meg azt, melyért a Te végtelen jóságodhoz bizalommal esedezem.